A kormányfőjelöltek "összecsapásával" kezdődött okt. 21-én az a tévévita-sorozat, amelyet a Romániai Sajtóklub szervezett. A vitán Mircea Geoana az SZDP–RHP, Calin Popescu-Tariceanu az NLP–DP és Frunda György, az RMDSZ kormányfőjelöltje, illetve az NRP-t képviselő Daniel Ionescu vett részt. Frunda hangsúlyozta, 1996 óta az RMDSZ rendkívül fontos szerepet játszik Románia politikai életében, a szövetség tulajdonképpen a kormányzás kiegyensúlyozottságát biztosító tényező volt. Jelentős eredménynek nevezte, hogy 2000-től, a kormánypárttal együttműködve a szövetség hozzájárult az ország alkotmányának módosításához, sarkalatos törvények megalkotásához, sikerült számos jogot kivívni a magyar kisebbség számára, valamint a mentalitásváltás folyamata is elkezdődött. "Az RMDSZ volt Románia ütőkártyája a schengeni vízumok eltörlésekor, az országnak a NATO-ba történő belépésekor, a jövőben pedig az EU-csatlakozás ütőkártyája lehet" – fogalmazott. A vita végén Frunda György magyarul is szólt néhány szót, a műsort követő magyar nézőkre való tekintettel. /Langyos vita a kormányfőjelöltek között. Frunda magyarul is köszöntötte a nézőket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2005. április 11.
Április 9-én Csíkszépvízen tartotta idei közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A rendezvényen a kolozsvári Sajtóház helyzetéről hallgattak meg beszámolót, megvitatták az Erdélyi Magyar Hírügynökség (EMH) fejlesztési lehetőségeit, a rendezvényt záró ünnepségen pedig bemutatták a MÚRE riporttáborainak alkotásaiból készült negyedik kötetet /Variációk gyimesi témákra/. A MÚRE által működtetett Spectator Alapítvány tulajdonában lévő kolozsvári (Rákóczi úti) Sajtóház kihasználásának nehézségeit, a további hasznosítás lehetőségeit ismertette beszámolójában Makkay József, a MÚRE Kolozs megyei területi elnöke. A 11 évvel ezelőtt, az Illyés Alapítvány támogatásával megvásárolt ingatlan eredetileg a kolozsvári szerkesztőségek egy részének közös otthona lehetett volna, ha sikerül finanszírozást találni a több emeletes, korszerű épület elkészítéséhez. Az ingatlan később a kolozsvári magyar újságíróképzést szolgálta. Mai elképzelések szerint újságíró-továbbképző központ kialakítását tervezik benne. A Gáspár Sándor által előterjesztett EMH-működtetés anyagi feltételeiről szóló kérést a közgyűlés az igazgatótanács hatáskörébe utalta. /K. Zs.: Felnőttképző központot tervez Kolozsvárra a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ – Olyan szervezetet építettünk ki, amelynek mindeddig sikerült egybe tartania a romániai magyar újságíró-társadalmat – mondta Ambrus Attila, a MÚRE elnöke. Az elmúlt időszakban a MÚRE vezetősége tárgyalásokat folytatott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökével, s megegyeztek abban, hogy bármely romániai magyar újságíró tagja lehet a magyarországi szervezetnek is. Ezenkívül felvették a kapcsolatot a Román Sajtóklubbal, a protestáns újságírók szervezetével, s a MÚRE képviselete részt vett a Román Sajtóklub országos konvencióján. A tanácskozáson bemutatták a Sarány István, a Hargita Népe munkatársa szerkesztésében, a Gyimesekben a MURE által szervezett hagyományos riporttáborban készült riportokból összeállított kötetet. /(vajda): 15 éves a MÚRE. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./ A Variációk gyimesi témákra című riportkötet az Erdély felfedezése című sorozat negyedik kötete, anyagát a tavaly nyári riporttáborban gyűjtötték a résztvevők. A MÚRE közgyűlésén a testvérszervezet, a Vajdasági Magyar Újságírószövetség küldöttségével előkészítették a Határon Túli Magyar Újságírók Szövetségének létrehozását. /Szekeres Attila: Variációk gyimesi témákra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./
2006. április 6.
Az Új Magyar Szó “mellékeljen bizonylatot arról, hogy román nyelven megjelenő országos napilap” – olvasható a besztercei polgármesteri hivatal faxlevélben, melyet a napilapnak küldött. Ez volt az egyik feltétele annak, hogy a lap részt vehessen azon a versenytárgyaláson, amelyet a városháza írt ki a sajtó számára a közérdekű hirdetéseinek megjelentetésére. A tárgyalást megtartották – anélkül, hogy az ÚMSZ-nek lehetővé tették volna a részvételt. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy az ÚMSZ “saját kérésére” jelentkezhet a versenytárgyaláson. Vasile Moldovan besztercei polgármester változtatott az eredeti kiíráson: egyrészt a tárgyaláson nem valamennyi országos napilap, csupán a román nyelvűek vehetnek részt, másfelől a közlésre szánt közérdekű hirdetések csakis román nyelven jelenhetnek meg. Vasile Moldovan polgármester cáfolta, hogy azért módosítottak utólag a részvételi feltételeken, mert az ÚMSZ is jelentkezett a licitre. Az ÚMSZ kiadója értesítette az esetről az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, mert a versenytárgyalásról történő kizárásával az ÚMSZ-t etnikai, gazdasági és kereskedelmi jellegű hátrányos megkülönböztetés érte. Emellett ez az eljárás diszkriminatív módon megfosztja Beszterce négyezer lelket számláló magyar lakosságát, köztük az ÚMSZ mintegy ezer olvasóját attól, hogy anyanyelvén jusson közérdekű információkhoz. A Román Sajtóklub (CRP) elnöke, Cristian Tudor Popescu közölte: hasonló esettel még nem szembesült az újságírók szakmai szervezete. Az ügyet a Sajtóklub becsületbírósága fogja megtárgyalni. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke megítélése szerint egyértelműen diszkrimináció történt. /Benedek István, Cseke Péter Tamás, Mayla Júlia: Diszkriminálják a magyar sajtót Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2006. április 25.
Traian Basescu államfő az árvízsújtott településeken tett április 24-i látogatásakor a Realitatea TV egyik riportere kérdésére, miszerint eddig miért nem látogatott el soha Rastra, Basescu azt válaszolta: „Te, aki mögött Vantu áll, hogyan sajnálkozhatsz az embereken, fiú? Tudod, hány százezer ember maradt pénz nélkül a te tulajdonosod miatt? Hagyd a demagógiát.” Cristian Tudor Popescu a Román Sajtóklub (CRP) elnöke úgy értékelte, hogy az egyes sajtótermékek tulajdonosaival szembeni viszolygásától függetlenül az államfő elköveti azt a hibát, hogy foglalkozásuk gyakorlása közben támad az újságírókra, és ezzel megsérti a szólásszabadságot. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke elítélte, és bizonyos mértékben a szólásszabadság megsértéseként értékelte az államfő reakcióját. /Gujdár Gabriella: Szólásszabadságot sértett Basescu? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2006. május 4.
Május 3-án tárgyalta a Román Sajtóklub (CRP) a Saptamana Financiara hetilap beadványát, amely szerint a Rodipet országos lapterjesztő vállalat megtagadta a hetilap hétfői számának terjesztését amiatt, hogy a Saptamana Financiara leleplező cikket közölt a Rodipet főrészvényese, Hassan Awdi amerikai-libanoni állampolgár romániai viselt ügyeiről. A cikk szerint az arab származású üzletember pénzmosás és más, Romániában elkövetett gazdasági bűncselekmények mellett terrorista akciók pénzelésével is gyanúsítható. „Bizonyítékaink vannak arra vonatkozóan, hogy Hassan Awdi személyesen tiltotta le az ÚMSZ hétfői számának a Rodipet általi terjesztését” – fejtette ki Veress Róbert, a Saptamana Financiara vezető szerkesztője, az ominózus cikk szerzője. A CRP meghallgatta a feleket. „Döntést az etikai bizottság hoz 1-2 napon belül, miután megvizsgálja a bizonyítékokat. Amennyiben a Rodipetet elmarasztaló döntés születik, a Sajtóklub felbonthatja a Rodipettel kötött protokollumát” – tájékoztatott Cristian Tudor Popescu, a CRP elnöke. „A gazdaság motorja, sztárcsináló, eseménykiváltó lehetne az Erdélyi Magyar Televízió” – világított rá május 3-án Csíkszeredában, a Sajtószabadság Világnapja alkalmából szervezett szakmai tanácskozáson Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Bizottság alelnöke. „Ma nincs olyan fórum, ahol a választottakat el lehetne számoltatni. A politikum és az újságíró-társadalom összefonódott.” – vélekedett Gáspárik. /S. M. L.: Sajtókorlát a sajtószabadság napján? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2006. május 8.
A sajtószabadság nemzetközi napját május 3-án több szerkesztőség olvasótalálkozóval köszöntötte. Romániában 1989-ig május 5-e volt a sajtó ünnepe, mivel ezen a napon jelent meg a Pravda. 2004-ben próbálkozás történt új, nemzeti hagyomány megalapozására: a szenátus április 8-án megszavazta, hogy minden év áprilisának harmadik péntekje legyen a román sajtó napja. Indoklásuk az volt, hogy 175 évvel azelőtt, 1829 áprilisában jelentek meg az első román lapok, a Curierul Bucurestilor és az Albina Romaneasca. A Román Sajtóklub tiltakozott, az ENSZ 1991-ben hozott határozata értelmében ugyanis május 3. a sajtószabadság nemzetközi napja. 1990. október 27-én az Adevarul közzétette jeles értelmiségiek vélekedését: égetően szükség volna sajtótörvényre, amely azonnali hatállyal büntesse a rágalmazást, koholt hírek terjesztését, a soviniszta-rasszista uszítást. A sajtótörvény azóta is várat magára. 2002 szeptemberében az Országos Audiovizuális Tanács többszöri figyelmeztetés után betiltotta a soviniszta-antiszemita nézetek szócsövéül szolgáló OTV kereskedelmi adót. Két évi kényszerszünet után újraindult, jelenleg is az extrémizmus fóruma, ahol Corneliu Vadim Tudor szinte mindennapos vendég. /Barabás István: Változatok a sajtószabadságra. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2006. augusztus 7.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ megkezdte annak a közel ezer újságírónak az átvilágítását, akik a szervezet által benyújtott, a hazai közvélemény alakítóinak tartott sajtósok listáján szerepelnek. A CNSAS elnöke, Claudiu Secasiu hivatalos kérelemmel fordult az érintettek többségéhez, fáradjanak be a testület székházába, és segítsék a rendelkezésükre álló adatokkal a levéltári kutatók munkáját. A napokban a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elismerte: a hazai titkosszolgálatok jelenleg is beszerveznek ügynököket az újságírók soraiból. A hírről értesülve a Román Sajtóklub közleményben foglalt állást. Ebben emlékeztetett az Újságírók Szakmai Szabályzatára, amely azt ajánlja a sajtóban dolgozóknak, ne legyenek politikai pártok tagjai és titkosszolgálatok alkalmazottai. A Román Sajtóklub egyben kéri az ilyen helyzetben lévő, besúgó vagy beépített ügynök újságíróktól, hogy szakítsák meg együttműködésüket ezekkel a szolgálatokkal. /Cs. P. T.: A CNSAS „beidézi” az újságírókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./
2007. május 23.
Feljelentést tesz az igazságügyi szerveknél, és egynapos hírembargót rendel el Traian Basescu államelnök ellen a Román Sajtóklub (CRP) azt követően, hogy a politikus a múlt hétvégén elvette az egyik újságírónő maroktelefonját, majd „büdös cigány”-nak nevezte a riportert. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke jónak találja a kezdeményezést, és amennyiben a magyar nyelvű sajtószervek képviselői úgy vélik, hogy csatlakozni kell, akkor alkalmazzák a hírembargót. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy a román média várhatóan nem tudósít majd Traian Basescunak a hivatalába történő ismételt beiktatásáról. A CRP azt is javasolja az elnöki hivatalba akkreditált újságíróknak, hogy aznap tiltakozásképpen tegyék le kameráikat, magnóikat, mobiltelefonjaikat és írószereiket a Cotroceni-palotánál. A CRP konferenciát is szervez június 6-án, amelynek központi témája a politikusoknak az újságírókkal szemben elkövetett szóbeli és fizikai agressziója lesz. Erre a rendezvényre Basescut is meghívják. Az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja is elítélte Basescut rasszista kijelentése miatt. /Feljelentés, hírembargó Basescu ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2009. április 1.
Továbbra sem hajlandó Emil Boc kormányfő visszahívni a parlamentből és közvitára bocsátani a törvénykönyvtervezeteket, amelyeknek egyes szakaszai a sajtószervezetek szerint súlyosan korlátozzák a szólásszabadságot. A kormányfő a Román Sajtóklub (CRP) képviselőivel folyatott tárgyalása után elmondta, felkéri a törvénykönyvek véleményezésére összeállított bizottságok elnökeit, hogy folytassanak szélesebb körű egyeztetést a sajtó érdekeit képviselő civil szervezetekkel. A tervezet szerint ha a közszereplők úgy érzik, hogy valamely sajtóorgánum emberi méltóságukat készül megsérteni, a bíróságtól kérhetik nemcsak a róluk készülő sajtóanyag megjelenésének megakadályozását, esetleg egy televíziós műsor bizonyos képeinek kivágását (pl. csúszópénz átvételéről), de magának a terméknek a forgalomból való teljes kivonását is. Lehetőség nyílik arra is, hogy a sértett fél, az anyagi kártérítés mellett kérje az anyag legyártásához, megírásához felhasznált eszközök – számító- és fényképezőgépek, mikrofonok, nyomtatók – elkobzását, megsemmisítését. /O. M. : „Megálljt a törvénykönyveknek!” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
